Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül. A román nyelvészek többsége e nyelv dialektusainak tekinti az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt is, a többnyire a Dunától északra beszélt dákorománnal együtt, de egyesek szerint ez négy különböző nyelv, melyek a keleti újlatin nyelvek csoportját alkotják. Ez utóbbi szempontból a román nyelv az előbbi szerinti dákoromán lenne.
A beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és 4 millió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia, a romans, a katalán és az olasz után.
A román nyelv legközelebbi rokonai, az újlatin nyelvek keleti csoportjának további tagjai (az aromán, a meglenoromán és az isztroromán) a Dunától délre őshonosak. Napjainkban mindhárom nyelv erősen veszélyeztetett, illetve a kihalás szélén áll. Beszélőiket más népek gyakran a vlach elnevezéssel szokták illetni, ami a magyar nyelvben szintén megtalálható oláh formában. Önmagukra a latin eredetű, ’római’ jelentésű, romanus szó helyi változatát használják, vagy használták egykor. Az arománoknál ez ar(u)mân-rumân-râmân-aromâni, a meglenorománok nyelvéből a romanus szó eltűnt, de az rumân lehetne, az isztrorománok esetében pedig korábban a rumeri-rumări szót használták. Noel Malcolm brit történész felhívta rá a figyelmet, hogy az arománok és a romániai románok (valamint más román csoportok) azért használnak közös elnevezést, mert ezek a népcsoportok egykor egy közösséget alkottak. A különválásukat ő a 9. és 12. század közé tette. Vékony Gábor amellett érvelt, hogy kapcsolataik a 11. századig folyamatosak voltak, azaz eddig számolhatunk egybefüggő nyelvi közösségekkel, és egy közös „közromán” vagy „előromán” nyelvvel. A négy román nyelvben vagy nyelvjárásban közös a nyelvi szerkezet, hasonló a szókészlet, azonosak a hangváltozások, és megegyeznek a jövevényszórétegek, ezért ezeknek közös előtörténete van, nem lehet őket egymástól elválasztani. Gottfried Schramm német történész szerint, „a balkáni latinság négy ága olyan közel áll egymáshoz, hogy nem keletkezhettek egymással párhuzamosan a vulgáris latinból, hanem egy közös tövet feltételeznek.”
* Az aromán (vagy macedoromán) nyelvet Macedóniában, Albániában, Görögországban, Bulgáriában és Szerbiában beszéli kb. 250 000 főre becsült népesség. Más források 500 000 főre teszik az aromán nyelvet még valamennyire beszélők lélekszámát.
* A meglenoromán nyelvet beszélők száma nagyon kicsi (2 800 körüli). Ők Görögországban, Szalonikitól északra, Moglena tartományban élnek.
* Az isztroromán nyelvet beszélők még kevesebben (1 000-nél is kisebb számban) vannak ), és Horvátországban, az Isztriai-félszigeten élnek.
A beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és 4 millió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia, a romans, a katalán és az olasz után.
A román nyelv legközelebbi rokonai, az újlatin nyelvek keleti csoportjának további tagjai (az aromán, a meglenoromán és az isztroromán) a Dunától délre őshonosak. Napjainkban mindhárom nyelv erősen veszélyeztetett, illetve a kihalás szélén áll. Beszélőiket más népek gyakran a vlach elnevezéssel szokták illetni, ami a magyar nyelvben szintén megtalálható oláh formában. Önmagukra a latin eredetű, ’római’ jelentésű, romanus szó helyi változatát használják, vagy használták egykor. Az arománoknál ez ar(u)mân-rumân-râmân-aromâni, a meglenorománok nyelvéből a romanus szó eltűnt, de az rumân lehetne, az isztrorománok esetében pedig korábban a rumeri-rumări szót használták. Noel Malcolm brit történész felhívta rá a figyelmet, hogy az arománok és a romániai románok (valamint más román csoportok) azért használnak közös elnevezést, mert ezek a népcsoportok egykor egy közösséget alkottak. A különválásukat ő a 9. és 12. század közé tette. Vékony Gábor amellett érvelt, hogy kapcsolataik a 11. századig folyamatosak voltak, azaz eddig számolhatunk egybefüggő nyelvi közösségekkel, és egy közös „közromán” vagy „előromán” nyelvvel. A négy román nyelvben vagy nyelvjárásban közös a nyelvi szerkezet, hasonló a szókészlet, azonosak a hangváltozások, és megegyeznek a jövevényszórétegek, ezért ezeknek közös előtörténete van, nem lehet őket egymástól elválasztani. Gottfried Schramm német történész szerint, „a balkáni latinság négy ága olyan közel áll egymáshoz, hogy nem keletkezhettek egymással párhuzamosan a vulgáris latinból, hanem egy közös tövet feltételeznek.”
* Az aromán (vagy macedoromán) nyelvet Macedóniában, Albániában, Görögországban, Bulgáriában és Szerbiában beszéli kb. 250 000 főre becsült népesség. Más források 500 000 főre teszik az aromán nyelvet még valamennyire beszélők lélekszámát.
* A meglenoromán nyelvet beszélők száma nagyon kicsi (2 800 körüli). Ők Görögországban, Szalonikitól északra, Moglena tartományban élnek.
* Az isztroromán nyelvet beszélők még kevesebben (1 000-nél is kisebb számban) vannak ), és Horvátországban, az Isztriai-félszigeten élnek.
Ország
-
Moldova
Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Chișinău (Kisinyov). A közelmúltbeli fejlődés ellenére Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb országa. -
Románia
Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő fontosabb nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia Nemzetközi Szervezete, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.