Okcitán nyelv
Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik. Dialektológiai tekintetben leginkább a Spanyolországban beszélt katalán nyelvhez áll közel, amellyel együtt dialektális kontinuumnak is felfogható. Az okcitán elnevezést onnan kapta, hogy a középkori dél-franciaországi dialektusokban az igenlést az òc (ejtsd: [ɔ]) szóval fejezték ki (< latin HOC ’ez’), szemben az északi nyelvjárásokkal, ahol az oïl szót (< latin HOC [ EST ] ILLUD ’ez az, így van’) használták; míg az előbbi dialektusokból fejlődött ki az okcitán nyelv, az utóbbiak képezték a későbbi francia nyelv alapját. A nyelv beszélői az okcitánok.
Beszélői közé tartozott Honoré de Balzac világhírű francia író, hiszen családja, amely Dél-Franciaországból származott, okcitán anyanyelvű volt.
Az okcitán az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kisebbségi nyelv Franciaországban. A középkori irodalomban a trubadúrköltészet és balladák nyelve volt. A nagyobb újlatin nyelvekbe, mint például az olasz és a spanyol, számos szó került be az okcitán útján. Mivel a középkorban az okcitán irodalmi élet központja a történelmi Provence tartomány volt, a nyelvet hagyományosan provanszál nyelvnek is nevezik. Ugyanakkor a szó szoros értelemben vett provanszál dialektus csak az okcitán egyik területi nyelvváltozata. Az okcitánnak hivatalosan – a Spanyolországban beszélt aráni nyelven kívül – nincs sztenderd változata, de facto a déli lengadocian dialektust tekintik sztenderdnek.
Beszélői közé tartozott Honoré de Balzac világhírű francia író, hiszen családja, amely Dél-Franciaországból származott, okcitán anyanyelvű volt.
Az okcitán az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kisebbségi nyelv Franciaországban. A középkori irodalomban a trubadúrköltészet és balladák nyelve volt. A nagyobb újlatin nyelvekbe, mint például az olasz és a spanyol, számos szó került be az okcitán útján. Mivel a középkorban az okcitán irodalmi élet központja a történelmi Provence tartomány volt, a nyelvet hagyományosan provanszál nyelvnek is nevezik. Ugyanakkor a szó szoros értelemben vett provanszál dialektus csak az okcitán egyik területi nyelvváltozata. Az okcitánnak hivatalosan – a Spanyolországban beszélt aráni nyelven kívül – nincs sztenderd változata, de facto a déli lengadocian dialektust tekintik sztenderdnek.
Ország
-
Franciaország
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság. -
Spanyolország
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.