Honduras (Republic of Honduras)
 |
 |
| Honduras zászlaja | |
A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.
Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).
1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.
Partjait először Kolumbusz pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor.
Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával. A vereségek következtében kormányválságok alakultak ki.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HNL | Hondurasi lempira (Honduran lempira) | L | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |
